dr. Olajos József
Adatkezelési szakértőnk írása
A kiindulási pont, amit figyelembe kell venni: az Info törvény szerint személyes adat főszabály szerint vagy az érintett hozzájárulása, vagy törvény által rögzített lehetőségek (jogalapok) szerint kezelhető. Az Info tv. kimondja, hogy az adatkezelő megfelelő intézkedéseket köteles tenni a jogosulatlan hozzáférések megakadályozására.
A társasház-közösség szervei közül adatkezeléssel leginkább a közös képviselet foglalkozik, de valamennyi társasházi szerv működése járhat adatkezeléssel. A társasházi nyilvántartásokban alapvetően a tulajdonosok, haszonélvezők, más lakók és a társasház-közösség szerződéses partnereinek személyes adatai fordulnak elő. Az adatkezelés törvényi szabályai a társasház-közösség szerveire, így a közös képviseletre is irányadók.
A Társasház szükségképpen rendelkezik szabályzatokkal, ami a tevékenysége törvényes működéséhez szükséges, így például Alapító Okirattal, Szervezeti és Működési Szabályzattal, Pénzkezelési Szabályzattal, Tűzvédelmi Szabályzattal. E körbe mindenképpen be kell bekerülnie az adatkezelés szabályozásának is!
Annak érdekében, hogy az adatkezelés ne egy követhetetlen, megismerhetetlen jogi szöveg maradjon, három gyakori kérdés köré gyűjtve értelmezünk szabályokat.
Ami bármikor felmerülhet a társasház életében:
- Tulajdonosként kaphatok konkrét információt a tulajdonostársak tartozásáról?
Bizonyos szabályok betartása mellett igen. A közös tulajdon, tehát a társasház működésével kapcsolatos információk, adatok megismerésére a tulajdonostársak jogosultsággal rendelkeznek, figyelembe véve, hogy ehhez szigorúan betartandó adatvédelmi szabályok kapcsolódnak. E szerint a közös képviselő és a tulajdonostársak is kötelesek tiszteletben tartani minden érintett személy személyiségi jogait, és egyben biztosítaniuk kell, hogy az adatok megismerése nem jár hozzáféréssel illetéktelenek számára.
Mindezek alapján logikai alapon is levezethető, de az adatvédelmi hatóság (NAIH) álláspontja is az, hogy a tájékoztatásnak az a formája, miszerint a tartozással rendelkező tulajdonostárs nevét és a tartozása mértékét a lépcsőházban kihelyezik, nem jogszerű. Ennek oka, hogy ez a módszer alkalmas arra, hogy bárki, aki a lépcsőházba lép, megismerhesse a kifüggesztett, nyilvánosságra hozott személyes adatokat, tehát az arra jogosulatlan személyek is.
Annak érdekében, hogy a szabályok betartása ne legyen esetleges vagy véletlenszerű, az adatbetekintést (ill. a tájékoztatás részletszabályait) a társasház szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni szükséges.
- A társasház kezelő által használt elektronikus, többnyire webes nyilvántartások részben vagy egészben megismerhetők-e a tulajdonosok számára?
Mivel a társasház működésével kapcsolatos információk, adatok megismerésére a tulajdonostársak jogosultsággal rendelkeznek, nem kivétel ez alól az az elektronikus nyilvántartás sem, amelyben a közös képviselő kezeli a ház adatait. Ez esetben is csak arra illetékesek (pl, a tulajdonostársak) számára állhat rendelkezésre a teljes adatbázis, a társasház üzemeltetésében valamilyen részt vállaló más személyek hozzáférése korlátozást követel meg. Így például abban az esetben, ha a számvizsgáló tulajdonostárs is egyben, akkor rendelkezhet teljes betekintéssel a működéshez kapcsolódó adatbázisba, míg abban az esetben, ha külső személyként látja el ezt a feladatot, akkor a betekintési joga korlátozott arra az adatkörre, ami a feladatai ellátásához feltétlenül szükséges.
- Melyek a legfontosabb szabályok a biztonsági kamerák társasházi alkalmazása esetén?
Első fontos tudnivaló ehhez kapcsolódóan: a kamerák felszereléséről, annak céljáról, az ahhoz kapcsolódó szabályokról az összes tulajdoni hányad kétharmados (vagy azt meghaladó arányú) többségével kell döntést hozni. E határozat megszületését követően a társasház szervezeti és működési szabályzatát ki kell egészíteni a kamerahasználathoz kapcsolódó szabályokkal, valamint össze kell állítani az ehhez kapcsolódó adatkezelési tájékoztató anyagot is. Mivel nincs két olyan társasházi közösség, amely ugyanolyan számú, beállítású, adat-hozzáférésű (stb.) lehetőségekkel rendelkezik, így az adatkezelésről szóló szabályrendszer és tájékoztatás sem tölthető le a webről, nem lehet teljesen egyforma.
További szabályok, melyek betartása jogszabályi kötelezettség:
- meg kell határozni a kamerahasználat célját, ami jelen esetben: az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelme
- meg kell határozni az adatkezelés jogalapját: a GDPR, az Európai Unió személyes adatok védelméről szóló rendelete erre egy – erősen feltételes – jogalapot biztosít: az „adatkezelő jogos érdeke”
- egy ú.n. Érdekmérlegelési teszttel meg kell vizsgálni azt, hogy a meghatározott cél magasabb rendűnek, előrébb valónak tekinthető
- meg kell határozni a kamerák üzemeltetetőjét: ő a 2005. évi CXXXIII. tv. (a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény) által megkövetelt végzettséggel rendelkező személy lehet.
- meg kell határozni, hogy a felvételeket meddig tárolják, hogyan teljesítik az adatkezeléshez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeket, és az érintett személyek és/vagy a hatóságok kéréseit.
Az adatkezeléshez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség további elemeket is tartalmaz, itt csak a főbb elvárásokat mutattuk be.
Egy ilyen szabályrendszer jogszerű összeállításához érdemes – sőt szükséges – szakember segítségét kérni!
Társasházi jogi szolgáltatásainkról bővebben az alábbi linken tájékozódhat:
