A társasházi élet sokszor bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk. A közös terek tisztasága, a lift működése, a fűtési rendszer karbantartása vagy épp a csőtörés gyors észlelése mind olyan kérdések, amelyek nap mint nap felmerülhetnek egy többlakásos társasházban. A lakóktól azonban nem várhatók el, hogy ezekre egyenként figyeljenek – és a közös képviselő sem tud minden apró műszaki részletet kézben tartani. Itt jön képbe a társasházi gondnok, akinek feladata éppen az, hogy a háttérben gondoskodjon a társasház megfelelő működéséről.
Cikkünkben igyekszünk átfogóan bemutatni, ki az a társasházi gondnok, milyen feladatokat lát el, meddig terjed a hatásköre, hogyan választható ki a jó szakember, és milyen előnyökkel járhat a gondnoki jelenlét a lakóközösség számára. Akár közös képviselőként keres gondnokot, akár lakóként szeretné jobban érteni ezt a szerepkört, vagy esetleg gondnokként képzeli el jövőjét – minden fontos kérdésre választ talál.
Ki az a társasházi gondnok?
A gondnoki szerepkör nem újkeletű, azonban az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg régebben gyakori volt, hogy a társasház egyik lakója látott el ilyen feladatokat – például kedvezményes lakbérért cserébe –, ma már jellemzőbb, hogy a társasház megbízási szerződéssel külső gondnokot vagy gondnoki szolgáltatást vesz igénybe. A modern társasházi gondnok sokkal inkább technikai üzemeltető, karbantartó, kapcsolattartó és problémamegoldó egyszerre – egyfajta „helyi rendszergazda”.
A társasházi gondnok tehát tulajdonképpen egy olyan személy vagy szolgáltató, akit a társasház – általában a közös képviselő megbízásával, közgyűlési felhatalmazással – a mindennapi működés fenntartására, kisebb karbantartási és üzemeltetési feladatok elvégzésére bíz meg. A gondnok nem jogi képviselő, nem döntéshozó, hanem olyan fizikai jelenlétet biztosító személy, aki gyorsan és hatékonyan képes reagálni a felmerülő problémákra, illetve megelőzni azokat.
Mit mond a jog a társasházi gondnokról?
A társasházi gondnok nem külön jogszabályban nevesített szereplő, tehát nem rendelkezik saját törvényi meghatározással. Tevékenysége a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) megbízási jogviszonyára és a társasházi törvényre (2003. évi CXXXIII. tv.) épül, de csak áttételesen. A gondnoki feladatokat az adott társasház Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) és a megbízási vagy munkaszerződés határozza meg.
A gondnok nem jogosult sem önálló jogi képviseletre, sem döntéshozatalra. Nem köthet szerződést a társasház nevében, nem kezelheti önállóan a társasházi pénzeszközöket, és egyáltalán nem rendelkezik hatósági vagy fegyelmi jogkörrel sem. Ebből következik, hogy a gondnoki tevékenység kizárólag végrehajtó jellegű: hibabejelentést fogad, problémákat észlel, karbantart, jelzi a gondokat a közös képviselőnek, és adott esetben koordinálja a javításokat.
Jogi szempontból tehát a gondnok nem dönt, hanem végrehajt – és kizárólag a rábízott feladatkörökben, szerződéses keretek között. Ha például olyan problémába ütközik, ami meghaladja a jogosultságát (pl. csatornarendszer teljes leállása), akkor a közös képviselőn keresztül kell eljárnia.
Társasházi szerepek tisztázása – ki kicsoda?
A társasházi működésben több, egymáshoz közel álló szerepkör működik, de mind más-más feladatkört lát el. Ezek tisztázása kulcsfontosságú a konfliktusok megelőzése érdekében.
- Tulajdonos/lakó: elég egyértelmű kategória, ő az ingatlan tényleges használója. Jogában áll kérdést, panaszt jelezni, szavazni a közgyűlésen. Nem utasíthatja sem a közös képviselőt, sem a gondnokot egyéni döntés alapján.
- Közös képviselő: ő a társasház jogi képviselője. Feladatai közé tartozik az üzemeltetés, szerződéskötés, pályázatkezelés, számlázás, jogi ügyintézés, közgyűlés előkészítése. Döntései a közgyűlés és az SZMSZ alapján érvényesek.
- Számvizsgáló bizottság: a tulajdonosok által választott testület, amely ellenőrzi a közös képviselő gazdálkodását, beszámoltatja és javaslatokat tehet.
- Társasházi gondnok: fizikai jelenlétet igénylő karbantartási és ellenőrzési feladatokat lát el. Nem vesz részt pénzügyi, jogi, szerződéses ügyekben. Napi szintű operatív „problémamegoldó”.
- Külső szolgáltató / gondnoki cég: jellemzően több házat is kiszolgáló vállalkozás, amely gondnoki vagy műszaki üzemeltetési szolgáltatásokat nyújt (pl. heti ellenőrzés, világításcsere, hóeltakarítás).
A szerepek keverése sok félreértés forrása. Fontos, hogy a lakók pontosan tudják: a gondnok nem házmester, nem karbantartó mérnök, és nem „mindenes” – a szerződése alapján dolgozik, meghatározott időben, meghatározott feladatkörrel.
Milyen típusú társasházakban jellemző a gondnoki pozíció?
A társasházi gondnok alkalmazása leginkább közepes és nagy méretű társasházakban terjedt el, különösen ott, ahol:
- sok lakás van (40+ lakás),
- kiterjedt közös területek találhatók (lépcsőház, kert, lift, gépészet, padlástér, pince stb.),
- magas a napi karbantartási igény (pl. gyakori meghibásodások, gyors beavatkozást igénylő rendszerek),
- az épület idős vagy korábbi karbantartásai elmaradtak.
A kisebb, 6–10 lakásos társasházaknál jellemzően nincs gondnok, ott a karbantartási feladatokat eseti jelleggel, külsős szakemberekkel látják el. A gondnoki jelenlét leginkább a panelházaknál, liftes, több lépcsőházas épületeknél vagy újépítésű társasházi lakóparkoknál jellemző, ahol a műszaki háttér is összetettebb.
A társasházi gondnok legfontosabb feladatai
A társasházi gondnok szerepe sokrétű, de egyértelmű: biztosítani a társasház folyamatos, zökkenőmentes működését a hétköznapokban. Míg a közös képviselő inkább adminisztratív és jogi ügyekkel foglalkozik, a gondnok fizikai jelenlétet igénylő, azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben kulcsfontosságú. Az alábbiakban bemutatjuk a társasházi gondnok leggyakoribb és legfontosabb szerepeit.
- Napi szintű karbantartási feladatok
A gondnok elsődleges feladata a társasház napi működésének felügyelete. Ide tartozik:
- Égők cseréje a folyosókon, lépcsőházban, pincében – ezek elmaradása nemcsak bosszantó, de balesetveszélyes is lehet.
- Szeméthelyzet figyelése, szükség esetén a kukák elrendezése, túlcsordulás megelőzése.
- Alapvető műszaki hibák észlelése – például csöpögő csap, rosszul záródó ajtó, kontakthibás kapcsoló. Ezeket vagy maga elhárítja, vagy szakembert hív.
A cél nem az, hogy mindenhez értsen, hanem hogy időben észrevegye a problémát, és ne hagyja súlyosbodni.
- Közös terek tisztaságának ellenőrzése (vagy helyrehozatala)
Bár nem minden gondnok lát el takarítói feladatot, a tiszta közös tér fenntartása kiemelt elvárás. A feladat jellemzői lehetnek:
- Heti bejárás a lépcsőházakban, folyosókon, liftaknánál.
- A takarítócégek munkájának ellenőrzése (ha kiszervezett a takarítás).
- Hóesés esetén járdatisztítás, sózás, csúszásmentesítés (ez jogszabályilag is kötelező!).
- Nyári időszakban: kertgondozás, gyomlálás, udvar rendben tartása.
A gondnok ezekről gyakran fényképes jegyzőkönyvet vezet, hogy a közös képviselő dokumentáltan lássa az elvégzett munkát.
- Technikai hibák kezelése, javítás
A társasházi gondnok nem egyenlő egy szakképzett szerelővel, de kisebb karbantartási munkákat maga is elvégezhet:
- Csavarozás, zsanérok igazítása, lefolyók tisztítása, csöpögő csap megszüntetése.
- Hibák észlelésekor azonnali jelzés a közös képviselőnek vagy a szolgáltató felé.
- Karbantartási napló vezetése – ami segíti a későbbi elszámolást, problémakövetést.
A társasházi gondnok egyik tipikus feladata például a lift napi ellenőrzése, az ajtózárak próbája, valamint a gépházak rendszeres körbejárása – ez különösen fontos a balesetek megelőzése érdekében.
- Kapcsolattartás a lakókkal és a közös képviselővel
A gondnok egyfajta „kapocs” a lakók és a társasházi vezetés között. Feladata:
- A lakók észrevételeinek, panasznak begyűjtése és továbbítása a közös képviselő felé.
- Személyes jelenléttel javítani a bizalmat és az átláthatóságot.
- Lakók tájékoztatása kisebb felújításokról, karbantartásokról.
Sok társasházban a gondnok „ismeri a házat”, és a lakók gyakran először neki szólnak, ha probléma van – fontos tehát, hogy a gondnok kommunikatív, de határozott legyen, és tudja, mikor kell továbbadni a problémát.
- Kapcsolattartás alvállalkozókkal
A gondnok felügyeli és koordinálja az olyan szolgáltatókat, mint:
- Liftkarbantartó cég: havonta, negyedévente ütemezett karbantartásnál jelen lehet, észrevételezhet.
- Kazánkarbantartó, gázszerelő, villanyszerelő: a munkavégzés során kinyitja a helyiségeket, jelen van, átadja a kulcsokat.
- Takarító, kertész: ellenőrzi, hogy az elvégzett munka megfelel-e az elvárásoknak.
Egy jól működő gondnoki szolgáltatás keretében a gondnok nemcsak hibát jelez, hanem segít a javítások ütemezésében is, és jelen van a kivitelezéskor.
- Műszaki rendszerek ellenőrzése
A társasházak számos technikai berendezéssel működnek, melyeket rendszeresen ellenőrizni kell. A gondnok:
- Ellenőrzi a fűtésrendszert, kazánt, keringetőszivattyúkat.
- Figyelemmel kíséri a szellőzőrendszerek működését, tisztaságát.
- Bejárja a pincéket, padlást, raktárakat, ellenőrzi az ázást, beázást, rágcsálók jeleit.
- Kezeli a világítás időzítését, és figyeli az elektromos hálózat hibáit.
- Készletezés, eszközök felügyelete
A gondnok gyakran kezeli a társasház eszközeit is, például:
- világítótestek, izzók, csavarok, alap szerszámok,
- tisztítószerek, szemeteszsákok (ha van takarítási feladata),
- alkatrészek (pl. zárbetétek, ajtóbehúzók),
- tároló kulcsok, helyiséghozzáférések.
Felelőssége, hogy az eszközök rendben, használatra készen álljanak, és szükség esetén jelezze a hiányt.
Mitől lesz jó egy társasházi gondnok?
Megbízhatóság, rugalmasság, kommunikáció
A lakók szempontjából a legnagyobb érték a megjelenés kiszámíthatósága és a feladatok pontos elvégzése. Egy jó gondnok nem tűnik el napokra, nem felejti el, amit megígért, és tudja, hogy a pontosság legalább olyan fontos, mint maga a javítás. A rugalmasság is elengedhetetlen – például ha egyik nap a szeméttárolóval van gond, másnap a kazánház szellőzőrácsát kell kitisztítani, harmadnap pedig egy leszakadt postaládát kell helyrepofozni. A gondnoknak mindehhez alkalmazkodnia kell.
Fontos a jó kommunikációs készség is. A gondnok gyakran az első, akit a lakók kérdeznek vagy megkeresnek, ezért nem lehet morcos vagy elutasító. Tisztán kell tudnia közvetíteni a problémákat a közös képviselő felé is, és szükség esetén visszajelzést adni a megoldás állásáról.
Szakmai alapismeretek és műszaki érzék
Nem elvárás, hogy egy gondnok szakképzett szerelő legyen, de alapvető műszaki ismeretekre szükség van. Tipikusan ilyen feladatok:
- biztosíték visszakapcsolása, égőcsere,
- csöpögő csap vagy szifon ideiglenes javítása,
- zár megigazítása,
- ajtóbehúzó állítása,
- szellőzőrács kitisztítása.
Dokumentálási fegyelem
A gondnoki munka gyakran láthatatlan. Épp ezért fontos, hogy az elvégzett feladatokról legyen írásos vagy képi nyoma. Egy jó gondnok:
- vezeti a hibanaplót (időpont, helyszín, jelenség, elhárítás),
- fényképes dokumentációt készít az állapotváltozásokról (pl. repedések, vizesedés),
- időszakos jelentést küld a közös képviselőnek.
Ez nemcsak átláthatóvá teszi a munkát, hanem segíti a közös képviselőt a közgyűlés felé történő beszámolóban is. A hibatörténet alapján ráadásul könnyebben lehet hosszú távú karbantartási tervet is készíteni.
Összességében tehát a jó gondnok nemcsak technikai problémákat old meg – hanem nyugalmat, biztonságérzetet és kiszámíthatóságot teremt egy társasház életében. Ezért is fontos, hogy kiválasztáskor ne csak a díjazás, hanem a személyiség, a tapasztalat és a megbízhatóság is döntő szempont legyen.
Hol ér véget a társasházi gondnok hatásköre?
A társasházi gondnok munkaköre jól körülírható, és bár sokrétű, világos határok szabják meg, hogy milyen típusú feladatokat láthat el – és melyeket nem. A gondnok nem döntéshozó, nem hivatalos képviselő, nem pénzügyi felelős. Ahogy már korábban is említettük, feladatai végrehajtó jellegűek, vagyis a társasház fizikai működtetésének operatív szintjére korlátozódnak.
A gondnok nem köthet szerződéseket a társasház nevében. Nem jogosult például szolgáltatóval megállapodást kötni, karbantartási munkára vállalkozót leszerződtetni, vagy bármilyen pénzügyi kötelezettséget vállalni. Ezek a döntések a közös képviselő hatáskörébe tartoznak, aki jogilag is képviseli a társasházat. Ugyanígy nem végezhet jogi ügyintézést sem – például nem kezdeményezhet behajtást, nem adhat hivatalos állásfoglalást, és nem intézhet hatósági bejelentést a társasház nevében.
A kizárólagos felelősség kérdése is sarkalatos pont. A gondnok felelőssége csak az általa végzett – és rábízott – tevékenységekre terjed ki. Ha például egy hibás égő kicserélése során zárlat keletkezik, az ő hibája vizsgálható. Viszont ha egy lakó átalakítást végez engedély nélkül, és ebből keletkezik kár, a gondnoknak ebben nincs felelőssége – legfeljebb annyi, hogy időben jelezze az észlelt szabálytalanságot a közös képviselőnek.
A biztosítási szempontok is fontosak. A gondnoki tevékenységre célszerű külön felelősségbiztosítást kötni – főleg akkor, ha a gondnok nem társasházi alkalmazott, hanem külsős vállalkozóként végzi a munkát. Így egy esetleges károkozás esetén a társasház nem viseli teljes egészében a helyreállítás költségeit.
Ha a gondnok hibázik – például elmulasztja jelenteni egy veszélyes műszaki hibát, vagy hanyagul végzi a munkáját –, a közös képviselőnek lehetősége van felszólításra, szerződésmódosításra vagy akár a szerződés felbontására is. Súlyosabb esetekben (például gondatlanságból eredő kár) jogi úton is rendezhető a felelősség kérdése, különösen, ha dokumentált feladatmeghatározás, munkanapló és szerződés is rendelkezésre áll.
Állandó gondnok vs. külsős szolgáltató
A társasházak működésében két alapvető modell létezik a gondnoki feladatok ellátására: vagy állandó gondnokot alkalmaznak, vagy külső szolgáltató céggel kötnek szerződést a gondnoki jellegű tevékenységek ellátására. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai – a választás nagyban függ a társasház méretétől, műszaki állapotától, és pénzügyi lehetőségeitől.
A kisebb társasházak, jellemzően 6–15 lakásos házak, ritkán tartanak fenn külön gondnoki státuszt. Itt a karbantartási feladatokat eseti alapon szervezik meg, például villanyszerelőt hívnak ki, ha gond van, vagy megbíznak egy takarítót heti egyszeri feladattal. Egy állandó gondnok bérköltsége ilyen esetben nem lenne arányos a szükséges munkával. Viszont nagyobb társasházakban – 40–100+ lakásos panelházakban, liftes épületekben, újépítésű lakóparkokban – már indokolt lehet a rendszeres jelenlét, az állandó gondnoki jelenlét vagy legalább heti rendszerességű bejárás.
Az állandó gondnok előnye, hogy a ház részévé válik. Ismeri a lakókat, az épület gyenge pontjait, és akár napi szinten tud reagálni. Előnyös ott, ahol sok a közös terület, gyorsan romló állapotú gépészet működik (pl. régi lift, gyakori vízproblémák), vagy fokozott a balesetveszély (pl. télen csúszós udvar). Hátránya viszont, hogy állandó költséget jelent, függetlenül a tényleges feladatterheléstől.
A külsős szolgáltató cégek által nyújtott gondnoki szolgáltatás előnye a rugalmasság és a költségkontroll. Ilyenkor a társasház heti 1–2 alkalommal fogad gondnokot, előre egyeztetett feladatlistával. A cég több házat is kiszolgál párhuzamosan, így gazdaságosabban tudja nyújtani ugyanazt a szolgáltatást. Ez különösen hasznos lehet, ha az épületben nem napi szintű karbantartási igény merül fel, viszont fontos a rendszeres műszaki kontroll. Hátrány lehet, ha valamilyen azonnali beavatkozás szükséges – például csőtörés vagy beázás –, és nincs kihez azonnal fordulni.
A választásnál tehát mindig a ház mérete, műszaki állapota, problématörténete és pénzügyi mozgástere a döntő. Ha napi jelenlét nem indokolt, a megbízható külsős szolgáltató lehet a legjobb megoldás – de csak akkor, ha elérhető, felelősséggel tartozik, és követhető, dokumentált munkát végez.
Hogyan válasszunk gondnokot vagy gondnoki szolgáltatást?
A megfelelő társasházi gondnok kiválasztása hosszú távon meghatározza az épület működését, a lakók elégedettségét és a karbantartási költségek alakulását is. Nem mindegy tehát, hogy ki végzi el ezt a feladatot – legyen szó egy alkalmazottról, egy megbízottról vagy egy külső cégről. A döntés mindig a közgyűlés vagy a közös képviselő kezében van, de nem árt, ha ezt tudatos szempontok mentén hozzák meg.
Mire figyeljen a közös képviselő vagy a közgyűlés?
Első lépésként érdemes rögzíteni, mire van ténylegesen szüksége a társasháznak. Heti egyszeri bejárás? Napi jelenlét? Kizárólag műszaki ellenőrzés vagy takarítás is? Ezután célszerű több ajánlatot bekérni – akár magánszemélyektől, akár cégektől – és összevetni azokat.
Fontos figyelembe venni:
- milyen referenciákkal rendelkezik a jelölt vagy a cég,
- milyen feladatokat vállal és mit nem,
- milyen gyorsan tud reagálni hiba esetén,
- tud-e dokumentálni (pl. fényképes jegyzőkönyvek),
- milyen munkarendben dolgozik (állandó jelenlét vagy ütemezett látogatások).
Szerződéses keretek: munkaviszony, megbízás, vállalkozás
A gondnoki tevékenység többféle jogi keretben végezhető:
- Munkaszerződés esetén a gondnok a társasház alkalmazottja. Ez a modell teljes kontrollt biztosít a háznak (munkarend, felügyelet), viszont bérjárulékokkal és adminisztratív terhekkel jár.
- Megbízási szerződés esetén a gondnok nem alkalmazott, hanem megbízott fél. Rendszeres vagy eseti feladatokra is alkalmazható, jellemzően olcsóbb és rugalmasabb konstrukció.
- Vállalkozási szerződés esetén a társasház szolgáltatási csomagot rendel meg (pl. heti 2 ellenőrzés, havonta takarítás, hibák jelentése), amit egy külsős cég nyújt. Előnye, hogy a társasház nem válik munkáltatóvá, a cég felel a kivitelezésért és az adminisztrációért is.
A választott forma befolyásolja a felelősségvállalást, a számonkérhetőséget, a biztosítási kötelezettséget és a szolgáltatás minőségét is. A szerződésnek minden esetben világosan tartalmaznia kell:
- a feladatkört,
- a gyakoriságot (munkarendet),
- a díjazást,
- a felelősségi határokat,
- a számonkérés módját (pl. hibanapló, beszámoló),
- a szerződés felmondási feltételeit.
Jogi és gyakorlati szempontok a kiválasztásnál
Jogilag fontos, hogy a társasház ne járjon el szabálytalanul. Például:
- munkaviszony esetén szükséges bejelenteni a dolgozót, és fizetni a járulékokat,
- vállalkozási formánál meg kell győződni arról, hogy a cég rendelkezik a szükséges jogosítványokkal, felelősségbiztosítással.
Praktikus szempont az is, hogy legyen írásos hivatkozás arra, hogy mit vállalt el a gondnok. Ennek hiányában vita esetén egyik fél sem tud bizonyítani, ami hosszú távon a bizalmat is alááshatja.
Gondnokként dolgoznál? – Ez kell hozzá
A társasházi gondnok szerepe nemcsak hasznos, hanem egyre keresettebb is. A lakásszám növekedése, a városi épületállomány öregedése és a közös képviseletek leterheltsége miatt folyamatos igény van megbízható, önállóan dolgozni tudó gondnokokra. De mit kell tudni erről a munkáról, és hogyan lehet elindulni?
Milyen tudás, háttér, személyiség ideális?
A társasházi gondnoki munkához nem feltétlenül szükséges szakképzettség, de előny, ha az alábbi területeken van legalább alapszintű tapasztalat:
- villanyszerelés, biztosítékcsere, világítástechnikai hibák felismerése,
- vízszerelés alapjai (szifoncsere, csaptelep-szivárgás megszüntetése),
- zár- és ajtóproblémák kezelése,
- alapvető műszaki szemlélet, szerelési gyakorlat.
Ugyanakkor nem csak a kézügyesség számít. A jó gondnok:
- pontos, megbízható,
- jól kommunikál a lakókkal és a közös képviselővel,
- naprakész, képes figyelni az ismétlődő hibákra, rendszerszintű problémákra,
- nyitott a dokumentálásra, képes hibanaplót vezetni, jelentéseket készíteni,
- jól viseli a stresszt, és tud diszkréten, udvariasan fellépni konfliktushelyzetekben is.
Fontos tudni: a gondnoki munka nem feltétlenül „csak kézi munka” – felelősség is jár vele. Egy jó gondnok hozzáállása, jelenléte képes stabilizálni egy ház működését, csökkenteni a meghibásodások számát és növelni a lakók komfortérzetét.
Hol lehet jelentkezni, hogyan lehet belevágni?
A gondnoki pozíciók jellemzően nem a nagy állásportálokon jelennek meg, hanem:
- közös képviselőkön keresztül, akik ajánlás alapján keresnek gondnokot,
- társasházi szolgáltatók hirdetéseiben (pl. karbantartó cégek),
- önkormányzati vagy lakásszövetkezeti felületeken,
- társasházi Facebook-csoportokban, szakmai fórumokon.
Várható jövedelem, előnyök és kihívások
A gondnoki fizetések erősen eltérnek attól függően, hogy munkaviszonyról, megbízásról vagy vállalkozásról van szó.
Az előnyök közé tartozik a változatos feladatkör, a személyes kapcsolatok kialakulása, és az, hogy ez a munka valós, kézzelfogható hasznot hoz a lakóközösségnek. A kihívások között szerepel az állandó készenlét, a lakói nyomás, az időnkénti konfliktuskezelés, illetve az, hogy a munka sokszor láthatatlanul zajlik, mégis elvárják a maximális jelenlétet.
Társasházi gondnok összegzés
A társasházi gondnok nem látványos, mégis kulcsszereplője egy jól működő lakóközösségnek. Jelenléte biztonságot, kiszámíthatóságot és állandó műszaki kontrollt jelent, amire egyre nagyobb szükség van a városi épületállomány öregedésével és a közös képviseletek leterheltségével. Legyen szó napi karbantartásról, hibák észleléséről, eseti javításokról vagy lakókkal való kapcsolattartásról, a gondnok munkája kézzelfogható módon járul hozzá a társasház fenntartható üzemeltetéséhez.
Akár közös képviselőként keresünk gondnokot, akár lakóként szeretnénk megérteni a feladatkör lényegét, vagy új szakmai irányként fontolgatjuk a gondnoki munkát, fontos látni: ez a szerep akkor működik jól, ha világosak a feladatok, rendezetten működik az együttműködés, és megbecsülést kap az, aki felelősséggel végzi a háttérmunkát. Egy jó gondnok nem egyszerű karbantartó – hanem a társasházi mindennapok csendes biztosítéka.
